Én annyira bírlak, de nagyon jól tudom,
Hogy most "szeretlek"-et illett volna mondanom,
Mert félreértesz és félreértelek,
Pedig én annyira bírlak, hogy azt el sem hiszed.
Néha még én is elgondolkodom:
Vajon hogy lehet az, hogy Veled ennyire jól bírom?
Bár meg kell hagyni: sokszor túlzottan izgulok,
Mert annyira félek, hogy mindent elb...ok.
Rémeket látok, s ez ugyanúgy zavar engem is, mint Téged,
És folyton kiabálok: fáraszt és unom.
Én nem vagyok ördög,
Csak az akarnék lenni, de nem sikerül,
És nem leszek más, csak utánozós majom, majom...
Na tessék, és már megint csak magamról beszélek,
Pedig Te is érdekelsz,
Jaj, nem "Te is", Csak Te,
Hogy nehogy félreérts.
De mit mondjak rólad, ami új Neked?
Csak azt tudom, hogy én
Annyira bírlak,
Annyira bírlak,
Annyira bírlak,
Hogy azt el sem hiszed.
